Zapataista harcok Carranza ellen — 1. rész

Zapata Nemrég volt Emiliano Zapata halálának 100. évfordulója, így olvasgattam egy kicsit róla. Annak aki még nem hallott róla: Zapata egy mexikói forradalmár volt az 1910-es években. Ami különlegessé tesz, hogy a jó értelemben vett forradalmi hős egyik legtisztább alakja. A szegények életkörülményeinek a javításáért indította felkelését 1910-ben. De sok forradalmára ellentétben ezt a küldetését … Zapataista harcok Carranza ellen — 1. rész olvasásának folytatása →

Szórásnégyzet – statisztika alapok

A sorozat célja, hogy a Statisztika alap fogalmait tisztáz minél közérthetőben. Lényegében annak a mértéke, hogy egy valószínűségi változó menyire tér el a várható értéktől. Pontosabban mint ahogy a neve is mutatja ennek az eltérésnek a négyzete. Hogy miért a négyzetre emelés? Mert ez deriválható. Nézzük a definicióját diszkrét esetre: (1)  $latex Var(X) = \frac{1}{n} … Szórásnégyzet – statisztika alapok olvasásának folytatása →

Conjugate prior – statisztika alapok

A sorozat célja, hogy a Statisztika alap fogalmait tisztáz minél közérthetőben. Nézzük mi a Conjugate prior. Lényegében csak azt jelenti, hogy a Bayesian statisztikában a prior és a posterior ugyanabba az eloszlás családba tartozik. Ennek a fogalomnak számítástechnikai hozadéka van. Lévén ha a család nem változik akkor sokkal könnyebb számolni, mivel csak a paraméterek változását … Conjugate prior – statisztika alapok olvasásának folytatása →

Khí-négyzet próba

A Khí-négyzet próba lényegében, egy "Goodness of fit" teszt diszkrét esetekre. Vagyis az alapvető kérdés amire választ keres: Az adatunk egy bizonyos ismert diszkrét eloszlásból származik-e? Csak a rend kedvért nézzünk néhány ilyen állítást: A Z egyetemen a cigány hallgatók aránya megegyezik az országos lakosság arányával. Az egyetemi végzettség megléte nem befolyásolja a vállalt gyermekek … Khí-négyzet próba olvasásának folytatása →

Hipotézis teszt — nem aszimptotikus esetekre (Student t eloszlás)

Aszimptotikus esetekben általában elég könnyű dolgunk van Hipotézis tesztekre. A Central Limit Theorem segítségével, lényegében minden kérdést standard normál eloszlásra tudunk alakítani. Innen pedig már könnyem tesztelünk. De mi van ha túl kicsi a mintavételünk, és a CLT-t nem hívhatjuk segítségül? Ezt fogjuk most megvizsgálni. Lényegében fény fog derülni arra miért a Student T eloszlást … Hipotézis teszt — nem aszimptotikus esetekre (Student t eloszlás) olvasásának folytatása →

Várható érték – statisztika alapok

A sorozat célja, hogy a Statisztika alap fogalmait tisztázza minél közérthetőbben. A várható érték minden bizonnyal a legelemibb statisztikai fogalom. A: Mi a legvalószínűbb eredmény? kérdésre válaszol. A valószínűségszámításra ugye akkor van szükség ha nem determinisztikus, hanem valamilyen szinten sztochasztikus folyamatokkal van dolgunk. A 2+3-nál nincs szükségünk rá, mert az eredmény mindig ugyanazt. Ha egy … Várható érték – statisztika alapok olvasásának folytatása →

A Loss függvény – statisztika alapok

A sorozat célja, hogy a Statisztika alap fogalmait tisztázza minél közérthetőben. A Loss függvényt tipikusan optimalizációs problémák megoldására szokták alkalmazni. A kérdés amire válaszol: melyik az a modell ami leginkább illeszkedik a mintavételi pontjainkra. Mint mindent, ezt is egy példa alapján lehet a legjobban megérteni, ezért nézzünk is egyet. Az alábbi példában van egy 20 … A Loss függvény – statisztika alapok olvasásának folytatása →

Gauss-elimináció – Lineáris algebra Pythonban

Számtalan esetben kell mátrix műveletekhez alkalmaznunk, hogy megoldjuk feladatokat: különösen amikor elhagyjuk a 1 ismeretlenes kérdéseket, és több változóval dolgozunk. A lineáris algebra elméleti alapjai elérhetőek szerencsére magyarul is a neten1, viszont sajnos hiány van gyakorlati megvalósítás ismertetéséből. Ezért úgy gondoltam indítok egy kis sorozatot, ahol végigveszem a fontosabb feladatokat, és szemléltetem, hogyan oldjuk meg … Gauss-elimináció – Lineáris algebra Pythonban olvasásának folytatása →

Paraméterbecslés Maximum likelihood módszerrel — példa számítás

Statisztikai elemzéséknél gyakran kell paraméterbecslést végeznünk. Ez a következő probléma: van egy ismert típusú populációnk, viszont nem ismerjük azt a paramétert, ami a konkrét populációra jellemző. Ebben a posztban megpróbálom bemutatni, hogy határozhatjuk meg ezt a nem ismert paramétert a maximum likelihood módszerrel.1 Most érdekes elméleti kérdések helyett csak egy számítási sorvezető következik. Azért írtam … Paraméterbecslés Maximum likelihood módszerrel — példa számítás olvasásának folytatása →

Az 1989-es El Salvadori Jezsuita gyilkosságok

1989. november 16. reggel 2:20. Ignacio Ellacurínek valószínűleg nem sok kedve volt felkelni, két napja érkezett vissza San Salvadorba Spanyolországból. Lehet, hogy félt is egy kicsit. Végül is általában nem jelent jót: ha egy 10 éve polgárháborúban álló országban, amikor a baloldali lázadók éppen 5 napja offenzívában vannak, a kijárási tilalom idején hangosan dörömbölnek az … Az 1989-es El Salvadori Jezsuita gyilkosságok olvasásának folytatása →