Neyman randomizált, kontrollált vizsgálatot — statisztikai alapok

Az előző részben bemutattam, a kontrollált vizsgálat alapjait, és eljutottunk annak felismeréséig, hogy az Átlagos Kezelési Hatás naiv alkalmazása teljesen rossz eredményt produkálhat bizonyos esetekben. Azután megnéztük Fisher módszerét a probléma megkerülésére. A mai bejegyzésben megnézzük, hogy mit tehetünk ha nem akarjuk megkerülni a problémát. Jerzy Neymant nem a „sharp” Hulla érdekelte; Fisherrel ellentétben; hanem … Neyman randomizált, kontrollált vizsgálatot — statisztikai alapok olvasásának folytatása

Hírdetés

Randomizált, kontrollált vizsgálat — statisztikai alapok

A mai bejegyzésben egy nagyon elterjedt, és megbízhatónak tartott vizsgálati módszert fogunk megnézni, nevezetesen a „Randomizált, kontrollált vizsgálatot”. Ezt olyan esetekben használjuk, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy beavatkozásnak (kezelésnek) mi a várható eredménye. Gondolkozzunk el egy kicsit a felhasználási területén! Mint említettem, akkor használjuk, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi egy beavatkozás várható eredménye. … Randomizált, kontrollált vizsgálat — statisztikai alapok olvasásának folytatása

Fisher egzakt p-érték

Az előző részben bemutattam, a kontrollált vizsgálat alapjait, és eljutottam annak felismeréséig, hogy az Átlagos kezelési hatás naiv alkalmazása teljesen rossz eredményt produkálhat bizonyos esetekben. Most megnézzük mit lehet tenni ezzel a problémával. Régi jó barátunk Ronard Fisher is felismerte a problémát, amivel mi találkoztunk. De volt két fontos különbség közte és a mi alapállásunk … Fisher egzakt p-érték olvasásának folytatása